1. Nem gondolom annyira fontosak a gondolataimat, hogy amiatt akár csak egy embernek is érdemes lenne mérgelődnie. 

2. Így ötvenhez érve, gondoltam, néhány dolgot megosztok azokkal, akik szívesen elolvassák a szösszeneteimet.

3. Januárban indítottam (újra) a Művészember Blogot.

4. Első bejegyzéseim olvasottsága 2500-1800 között voltak.

5. Aztán valami történt. Az olvasottságot mutató számláló "beragadt".

6. Először 150 körül volt a beragadás. Gondoltam, kipróbálom, mi van, ha a bejegyzés napján többször is kiteszem a FB oldalamra a linket.

7. Meg is lett az eredménye: még lejjebb ment a mutató.

8. Legutóbbi bejegyzésemet negyvennégyen olvasták el.

9. Azért szép az előadóművészi pálya, mert a közönség egyből visszajelez, és tudható, mennyire tetszik a produkció.

10. Azzal a bizonyos színészképző egyetemmel kapcsolatos bejegyzésem óta vesztettem 2400 olvasót - azaz az olvasók 98%-át. Egyértelmű a visszajelzés: rosszakat írok, senki nem akarja elolvasni.

11. Hallani olyanról, hogy ennek a közösségi médiának az urai drasztikusan lecsökkentik egy-egy oldal elérését. De ez csak szóbeszéd. Tudom, nekem kell jobban igyekezni, hogy újra sokan el akarják olvasni a gondolataimat, és akkor a számláló nem áll meg 44-nél, hanem ismét eléri majd akár a 150-et is.

12. De addig is, ti, akik látjátok a bejegyzéseimet, még értesültök róla, ha megjelenik valami a Művészember Blogon.

Üdv: Gyuri

(Igyekeztem minden olyan szót kihagyni, ami csípheti a tudjátokkik szemét. Meglátjuk, mi lesz.)