Történt, hogy néhány SZFE hallgató 2020. augusztus 11. és 14. között Nyári Szabadegyetemet szervezett, melynek egyik fontos célját így fogalmazták meg: „A hallgatóság célkitűzésként jelölte ki a reflektált emlékezetpolitikára való törekvést annak jegyében, hogy a jelenlegi intézményi rendszert vizsgálva megfogalmazhassák azokat az irányokat és értékeket, amik mellett kiállni szándékoznak.

Ha túljutunk a hűdebaromiraértelmiségivagyok lila ködön, azt látjuk, hogy a fiatalok meg szeretnék fogalmazni az intézményi rendszerhez – illetve annak átalakításához – kapcsolódó gondolataikat. Persze, emellett voltak még egyéb szakmai események, „demokratikus játszótér”, meg minden, melyek összességében az SZFE hallgatóinak kb. egyharmadát érdekelték.

Sokszor hallottuk, hogy a Szabadegyetemhez a rektornak semmi köze nem volt, azt kizárólag hallgatók szervezték, saját maguknak. Na de kik? Azt sajnos nem tudjuk, hiszen itt minden roppantul „bázisdemokratikusan” zajlott. Illetve csak majdnem minden.

A színfalak mögé Csernai Mihály, az SZFE akkori HÖK elnöke, és Ács Dániel, a 444 újságírója kalauzolnak minket.

Csernai Mihály minapi közlése szerint, „valakik az egyetemfoglalás előtt a diáklázadások dokumentálásának fontosságára hívták fel a közösség figyelmét.”

Így: „valakik”. Én pedig megkérdezném: ezek a „valakik” véletlenül nem ugyanazok, akik a Nyári Szabadegyetemre az oktatók mellé Gulyás Mártont és a szélsőséges „Miénk a város” csoport politikai aktivistáit hívták meg előadóknak?

A választ maga a HÖK elnök adja meg, aki - az egyetemi fiatalság tudta nélkül - szerződést kötött a Gulyás Márton vezette Partizánnal, hogy „dokumentumfilmben mutatják be az egyetemfoglalás történetét”. Ó, micsoda véletlen: a Szabadegyetem programját megszervező maroknyi diák (Csernai vezetésével), éppen Gulyás Mártonnal szerződik az események dokumentálására.

A bibi csak az, hogy Gulyás Márton politikai aktivista részvételét a projektben Csernai HÖK elnök elfelejtette közölni a bázisdemokratikusan megszervezett forradalmárokkal.

Ahogy fogalmaz: „Azt gondolom, hogy a film készítőivel (Gulyásékkal) közös felelősségünk, hogy a megvalósult egyetemfoglalás első napján (legkésőbb a másodikon) a Partizántól jelenlévő személy nem lett a fórum előtt bemutatva, és tisztázva, hogy ő nem, az egyébként is a Freeszfe közössége által készülő közösségi dokumentumfilm stábjának tagja, hanem a fórum értelmezése szerint külsős személy. Ennek a bemutatásnak a felelősségét szintén vállalom, hogy elmulasztottam.”

Ad 1. Ha én egyetemfoglaló lennék, úgy vágnám hátba szívlapáttal Csernait, hogy mindig emlékezzen: illik közölni azt a picinyke kis információt, hogy az én forradalmam egyik fontos résztvevője egy szélsőséges politikai mitugrász, és aktivista társai.

Ad 2. Csernai ugyanolyan sunyin magyarázza utólag a helyzetet, mint ahogy az egész akciót a háttérből Gulyásékkal végig manipulálták. A Partizán stábja csak „a fórum értelmezése szerint” számít külsős személynek. Amúgy nem, csak a „fórum értelmezése szerint”. Micsoda fickó ez a Csernai...

Ad 3. Csernai megfogalmazásából („a film készítőivel közös felelősségünk”) egyértelműen kiderül, téma volt a Partizánosokkal, hogy fel kéne fedni Gulyás Mártonék részvételét már a szervezkedés előkészületeitől, de úgy döntöttek, jobb, ha a lelkes forradalmárok nem tudnak sem a radikális balliberális aktivisták beszivárgásáról, sem a titokban kiválogatott – és legyünk biztosak benne: jól felkészített – SZFE-s csapatról, akiknek szereplésével Gulyás Mártonék az SZFE-s többség tudta és beleegyezése nélkül filmet forgattak.

Ács Dániel a 444-en március 25-én kelt cikkében elemzi Gulyás Márton és az SZFE-sek közötti balhét, amikor elkottyant egy fontos információt: „Hatala Noémi (a Partizán csatorna alkalmazottja) és stábja a hallgatók egy kis csoportját követte végig a nyári előkészületektől kezdve az egyetem elfoglalásán át a sokezres élőlánc megszervezéséig.”

Tehát a Partizán már a „nyári előkészületeknél” tudta, hogy forgatni kell, mert itt egyetemfoglalás lesz, és titokban ki is volt jelölve a hallgatók egy kis csoportja, akikkel nyomon követték az eseményeket. Tehát már akkor egyetemet akartak foglalni? De hiszen azt bázisdemokratikusan döntötték el a fiatalok a tanév indulásakor! Vagy esetleg mégsem? Vagy esetleg az is igaz, hogy augusztus végén volt egy bázisdemokratikus szavazás, melyen a hallgatók pont úgy döntöttek, hogy NEM csinálnak semmiféle egyetemfoglalást – aztán valakik mégis csináltak?

Illúzióromboló szálai ezek a történetnek, melyek felfedik, hogyan használta fel a lelkes fiatalokat politikai célokra a Gulyás Mártonék vezette aktivista csoport, akiknek jelenlétét az eseményekben Csernai elhallgatta a társai elől. Róluk csak egy szűk csoport tudott, akik közül senki nem „beszélt ki”, nem kottyantotta el, mi zajlik a héttérben. A csoportba tartozott a Nyári Szabadegyetem programját megszervezők egy része, a szabadegyetemen résztvevő politikai aktivisták, a jól kitalált – és eltitkolt – politikai manőver folyamatait kézben tartó egyetemi hallgatók, valamint azok a szintén titokban beszervezett egyetemisták, akik Gulyás Mártonék filmjének szereplői voltak.

Ez pedig akárhogyan is nézzük, egy jól felépített és fegyelmezetten működtetett konspirált akció, mely rátelepült az SZFE-s fiatalok mozgalmára. Miközben folyton azt hallhatta a közvélemény, hogy ez egy „mindenki egyenlő”, „bázisdemokratikus” mozgalom, kiderült, hogy voltak az egyenlőknél még sokkal egyenlőbbek, akik titkos akciókat hajtottak végre szegény, hülyének nézett és kihasznált társaik háta mögött.

Azt, hogy Hatala Noémi, a Partizán és a Miénk a város aktivistái kinek a pénzén vettek részt az akcióban, a különböző szolgálatoknak kéne kideríteni, és nem mellesleg, legközelebb egyszerűen megakadályozni, mivel szerintem nonszensz, ahogy Gulyás Márton és társai megtervezték és végigvitték ezt az ócska színjátékot az SZFE-n.

Szegény egyetemisták azt hitték, van egy saját sztorijuk, amibe beleélték magukat, legjobb tudásuk szerint végigcsinálták, aztán most borult a bili: már a Nyári Szabadegyetem is ennek a szellemi körnek a „terméke” volt, az intézményi átalakulás sztoriját ezért nem a minisztérium/fenntartó szakembereivel elemezték a diákok, hanem politikai aktivistákkal, akik egy hangos kisebbség támogatásával „rávezették” az egyetlen igaz és helyes útra a lelkes fiatalokat.

Zárójelben jegyzem meg: Upor László hozzáállását is minősíti, hogy egy szava nem volt ahhoz, hogy az intézményi átalakulás roppant fontos kérdéskörét az egyetemi hallgatóknak kizárólag balliberális oktatók, valamint a Miénk a város nevű anarchista csoport aktivistáinak vezetésével szervezték meg. Felelősségteljes rektora volt az intézménynek...

Hiába volt tehát saját megélésük és történetük az egyetemistáknak az SZFE kapcsán, arra rátelepült Gulyás Márton a titkos csapatával, és a napi politika színpadára ráncigálta a sztorijukat. Röviden: ellopták az SZFE-s fiatalok forradalmát, amiről titokban már a legelső naptól saját narratívájuk szerinti filmet is forgattak.

Nem állítom, hogy nagy dicsőség az SZFE elmúlt öt-hat éve. Egy sehol nem jegyzett egyetem, mely a legutolsó helyen áll a hazai felsőfokú művészeti oktatási intézmények rangsorában, azzal a tipikus, sokszor nárcisztikus, „Magyarországon világhírű” tanári karral és vezetéssel, mely képtelen volt az elmúlt évtizedben megérteni, hogy létjogosultsága van az övétől eltérő világnézetnek is.

De ettől még a fiataloknak joga lett volna tisztán megélni a fiatalságukat, minden értékes, és finomításra váró jellegével együtt. Ezt lopta el tőlük a Gulyás Márton és Csernai vezette politikai gerillaszervezet. És most, hogy ez világos lett, a fiatalok berágtak, és beintettek – ugyan úgy, ahogy a kormányzatnak is.

Nem kérnek a Partizán titkos emberekkel, titokban forgatott sztorijából, nem kérnek Csernai és szűkkörű csapata eltitkolt politikai játszmáiból, melyekhez eszközül használták őket. Sőt, ha van egy kis kurázsi bennük, napról-napra kielemzik az események menetét, és bemutatják, miként élősködtek rajtuk ezek a politikai vérszívók. Az a szerencse, hogy az eseményeket ők is felvették, így alkalomadtán be tudják mutatni, ők miként látták fiatalságuk – és talán életük – legnagyobb alakítását.

Szó sincs eltitkolni vágyott ivászatról, bulizásról, meg személyes jogokról: a FreeSZFE lelkes fiataljai most jöttek rá, hogy Csernai és Gulyás Márton politikai manőverei még annál is mocskosabbak, mint amit a másik oldalról el tudtak képzelni, és ahogy beintettek a kormánynak, most beintenek ezeknek az uraknak is. Talán még nem késő visszavenni a politikai aktivisták által ellopott forradalmukat, hogy nehogy az is 56’ sorsára jusson, és évtizedekig hallgatnunk kelljen az események ifjúkommunista verzióját.

Nagyon várom az SZFE-sek filmjét!